2015. február 22., vasárnap

11:Chapter

Shin Min Gi szemszöge

Tae-n ébredtem. A redőny rései közt besugárzó napot figyeltem, majd az órára néztem. Úr isten! Már 10 óra!? Este jó sokáig nézhettük a filmet Tae-val, ugyanis a fejem majd szétment a fájdalomtól.

-Olyan hülye vagy Suga - hallottam nevetését húgomnak lentről, amire V is nyöszörögni kezdett, de felülni ugyanis nem tudott, hiszen este a mellkasán aludtam el.
-Mi ez a nagy nyerítés? - emelte meg egy kicsit a fejét, hogy lásson, aztán vissza is dobta magát a párnára.
-Seu volt. Hogy min nevet, arról egy csöppnyi fogalmam sincs. De már nagyon éhes vagyok - fogtam meg a pocakom.
-Mindjárt lemegyünk, és akkor beszélhetsz is Seuval, csak még hadd ébredjek fel - hallottam hangján, hogy egy kicsit elmosolyodott.
Lassan feltápászkodtam V-ről, de kezeim egy pillanatra megálltak kidolgozott felsőtestén, amit még pólón keresztül is éreztem.Egy kicsit megszédültem, így kezeimet elengedtem V hasától, az ágy szélére ültem, hátha jobban leszek.
-Rosszul vagy? - vetette rám tekintetét V, miközben felült az ágyon.
-Csak egy kicsit fáj a fejem, de azon kívül minden rendben van.
 Lassan lépegettünk a lépcsőfokokon, álmosan, majd meglátott minket Seu, és egyből nekem futott.
-Szia Minie - ölelgetett.
-Seu - öleltem vissza. - Minden rendben van? - néztem hatalmas barna szemeibe.
-Velem minden rendben van. Suga nagyon hiperaktív, már kinevettem a fél életemet is.
-Észrevettük - kiabálta V a konyhából.
-Ohm..igen - nevettem. - Na, most már engedj el, mert alig kapok levegőt - kérleltem nevetve.
-Rendben, de csak azért, mert nem szeretném, hogy megfulladj - kacagott.
-Ti is kértek reggelit? - mosolygott ránk aranyosan Jin, aki már a finomságot készítette, Jimin pedig megterített.
-Egy kicsit enned kéne, ha nem vagy jól - tette hozzá Jimin.
-Rendben van, én eszek egy kicsit - mosolyogtam. Seu már rég elfoglalta a helyét, így lehuppantam mellé. Nyugodtan megreggeliztünk, aztán húgi egy pillanatra eltűnt Jungkookal, de nemsokára vissza is jöttek. Kicsit érdekes volt, hogy ők már ilyen 'jóba' vannak, de hát ez az ő dolguk.
-Te most jössz velem egy kicsit - húzott maga után Seu. Akkor azért tűntek el Kookal, mert Seu szeretett volna velem beszélgetni, de Jungkook beleegyezése nélkül semmit sem lehet tennie a kishúgomnak, ahogy nekem sem V beleegyezése nélkül. Kookie gondolom beszélt V-vel, mert nem szólt egy szót se, hogy húgi ilyen hirtelen magával vitt. Seu csak vonszolt maga után, így nem tehettem mást, mentem utána. Mondhatom, Kook szobája rendezettebb, és szebb volt, mint V rezidenciája.
-Végre tudunk egy kicsit beszélgetni - dobta le magát az ágyra nagy lendülettel Seu. - Gyere, ülj le te is - ütögette az ágyneműt.
-És.. Mi újság veled és Kookal? - foglaltam helyet.
-Áh.. Konkrétan egy csöppnyi fogalmam sincs.. Mióta elmondta, hogy szeret, teljesen zűrzavaros nekem minden. Ez így nekem túl sok egyszerre - fújta ki a levegőt. - Na, és veled meg V-vel mi a helyzet?
Mély levegőt vettem, majd belekezdtem mondanivalómba.
 -Úgy őszintén, mikor bevallotta, hogy szeret, és megcsókolt, úgy éreztem, ő az akiben megbízhatok, és érzek iránta valamit, de ezt az érzést nem igazán mondanám szerelemnek.. - piszkálgattam a hajtincseimet.
-Ezzel én is így vagyok Kookal kapcsolatosan. De majd meglátjuk, hogy lesz-e ebből valami.
-Én is kíváncsi vagyok, hogy mi lesz köztem és V között. De beszélgessünk valami vidámabbról. Mi volt ez a reggeli dolog Suga-val? Csak nem bejössz neki? - löktem meg húgit, és mindkettőnkből kitört a nevetés.
-Te hülye - kacagott tovább Seu.
-Most mi van? Nincs igazam? - tártam szét kezeimet.
-Nem tudom, hogy Suga érez-e irántam valamit, de nagyon jó fej, az biztos. De nem értem, hogy miért ennyire féltékeny rátok.
-Hogy féltékeny!? - néztem hatalmas szemekkel - RÁNK!? - akadtam ki.
-Igen, rátok, mert elmondta, hogy neki sose volt még egy rendes barátnője se, mert vagy nem talált rendes csajt, vagy V mindegyiket meghódította - mesélte.
-Oh..még jó hogy nem is vagyunk együtt V-vel, de sebaj - nevettem - nekem amúgy se volt olyan szimpatikus, mint ahogy J-Hope sem.
-J-Hope.. Hmm - gondolkodott el.
-Mi van Hopival? - érdeklődtem.
-Tegnap este hallottatok koppanásokat a szobátokban? - csavargatta hajtincsét.
-Igen. Azok ti voltatok? - kerekedtek ki a szemeim.
-Pontosabban én. Fésültem a hajamat, közben mélyen elgondolkoztam.. Majd hirtelen egy kép jelent meg előttem, ahogyan V keze találkozik az arcoddal.
-Az nem csak egy kép volt - csordult ki a szemem sarkából egy rakoncátlan könnycsepp.
-Hogy mert téged bántani az az idióta!? - akadt ki.
-Ez egy igazán elgondolkodtató kérdés, de nem tudok ez ellen semmit se tenni, hiszen ő a főnök.
-Ez igaz.
-Na folytasd.
-Na igen.. Az ajtó nem volt nyitva, így elkezdtem csapkodni, hogy odaszaladjak hozzád, de Kook nem engedte, így bezárt a szekrénybe. Csak sírtam és sírtam. Majd kinyitottam a szekrény ajtaját, és Hopi állt ott, egy tűvel a kezében. Nyugtató volt. Majd egyszer csak az ajtó csapódott, Kook elment, Hopival maradtam. Előkutatott a fiókból egy tejszínhabot, leszedte rólam a ruhát, és a tejszínhabot kezdte el rákenni a testemre, majd lenyalni. Hála az égnek, hogy Jungkook időben visszajött, és leszedte rólam azt a vadállatot.
-Te jó ég! Én mondtam, hogy nekem nem volt szimpatikus, de most még jobban megutáltam.
Egy ideig még elbeszélgettünk, mivel mi mikor otthon voltunk, minden este hajnalig beszélgettünk, és ezt a mostani időkben nem nagyon tudtuk megtenni, de most volt rá alkalmunk legalább egy kicsit is beszélgetni.
-Sziasztok - lépett be az ajtón Kook.
-Szia - köszöntünk egyszerre Seu-val.
-V hív, szeretné, ha átmennél hozzá - mondta hozzám fordulva.
-Rendben van, köszönöm, hogy szóltál - mosolyogtam. - Majd még találkozunk - öleltem meg húgit.

Este:

-Nem akarok itt élni. Annyira hiányzik az otthonom, és Seu is, hogy nem lehetek vele - folyt le a könnycsepp az arcomon.
-Majd ha terhes leszel nem fogunk itt élni - válaszolta nyugodt hangon V.
-Mi az, hogy 'majd ha terhes leszel' ? - emeltem fel a hangom.
-Jól hallottad.
-Ki mondta, hogy én egyáltalán érzek-e irántad valamit!? Az a csók semmit sem jelentett számomra. Tudom, hogy rajtam kívül úgyis lefeküdtél már sok más csajjal. És még valami.. Ha igazán szeretsz, akkor nem bántalmazol - fakadtam ki. - Ma lent alszok - jelentettem ki, és magam után becsapva az ajtót, siettem le. Törölgettem könnyeimet, és leültem a nappaliba. Senki sem volt ott, így végre egyedül lehettem. Hiányzik a régi életem. Anya és apa. A munkahelyem. Bár a munkahelyemről biztosan kirúghattak már, ugyanis már elég régóta nem jelentkeztem, hogy egyáltalán élek-e. V meg.. Egyszerűen nem tudom felfogni amit mondott : 'Majd ha terhes leszel nem fogunk itt élni.' Kezdjük ott, hogy még én sem tudom, mit érzek iránta. Szerelmet biztos, hogy nem.. Nagy gondolkozásomat Suga szakította félbe, aki lassan baktatott le a lépcsőn, majd a konyhába vette az irányt. Egy pohár vízzel a kezében tért vissza a nappaliba, de megpillantott engem.
-Oh, szia - köszönt kedvesen.
-Szia - köszöntem vissza, majd ledobta magát mellém. Nem nagyon érdekelte, hogy ki vagyok, vagy mit is keresek itt lent, hiszen nem kezdett el kérdezősködni. Belekortyolt italába, lerakta a kanapéval szemben lévő asztalra, és felém fordult.
-Még most is szép vagy - közeledett.
-Á-állj - toltam el mellkasát. - Ez most mi? Nem tudtam, hogy mi ilyen jóba vagyunk.
-Most mi van!? Tudom, hogy szeretsz - nézett gúnyosan.
-Minie vagyok, te idióta - erre a kijelentésre nagyot nézett.
-Mi a fasz!? Miért nem szóltál előbb? - emelte fel a hangját.
-Oh, hát bocsi - figyeltem kikerekedett szemekkel. - Ja, és nem tudtam, hogy ennyire féltékeny vagy rám és V-re - cukkoltam. - De az a legviccesebb, hogy együtt se vagyunk - kacsintottam. Erre már nem mondott semmit, csak fogta magát, és visszament a szobájába. Nem semmi szituáció volt ez. Ha Suga rá mer mászni Seu-ra, addig élt. Megcsináltam az ágyam, betakaróztam, s lefeküdtem. Furcsa, hogy V nem jött le utánam, és hogy ezt az egész Suga-s kommunikációnkat nem hallotta meg senki. Bár most Tae-ra nem nagyon volt szükségem, a történtek után, úgyhogy jól döntött, hogy nem jött le hozzám. De azért legbelül reménykedtem abban, hogy utánam jön, mint egy romantikus filmben, de rá kellett jönnöm arra, hogy ez a valóság. A szomorú, és elkeserítő valóság, amit kénytelen voltam elfogadni. Rossz érzés volt belegondolni abba, hogy V-hez csak azért vonzódtam, mert féltem, hogy bántalmaz, ha nem azt tapasztalja, amit ő maga vár. Sosem a hazugságról voltam híres, de ebben a helyzetben lehetetlennek bizonyult ennek elkerülése. Nem is ismertem magamra.. Sok gondolkozás után lekapcsoltam a lámpát, és elaludtam.




4 megjegyzés:

  1. Huha.. V már megint hülyeséget mondott. Seu nagyon cuki volt, Minnie-t meg sajnálom. Suga-t meg nem tudom hova tenni... :D❤
    Nagyon jó resz volt, nagyon tetszett ez is, mint a többi. Alig várom a következő hétvégét!❤❤

    VálaszTörlés
  2. Köszönjük szépen megint a kedves szavakat :) Aranyos vagy :) Már nem kell olyan sokat várni ;) Ölel: Minie :)

    VálaszTörlés
  3. Jujj^^
    Ez hiperszuper-fantasztikus-csodálatos (volt) és még sorolhatnám... Seu olyan édes vagyis cuki volt:D Minnie-t meg hát sajnálom, de ez van :D
    Amugy nagyon jó meg minden, de egy kicsit lehetne hosszabb, persze nem kell erőltetni, ha nem megy:)
    Na, de gyorsan kövit❤

    VálaszTörlés
  4. Koszonjuk :) Es hozzuk hamar ;) olel: Minie

    VálaszTörlés